Áchim András - Áchim L. András (teljes nevén Áchim Liker András) Békéscsaba, 1871. március 15. - Békéscsaba, 1911. május 15.) gazdálkodó, parasztpolitikus, szerkesztő, képviselő, a nagybirtok elleni harc jelentős vezetője. Egy vitában Bajcsy-Zsilinszky Endre testvére, Zsilinszky Gábor lelőtte.
Ady Endre - Diósadi Ady Endre - Ady András Endre, Érmindszent, ma Adyfalva (románul Ady Endre), 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.
Áfonya - Az Erika- vagy Hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya (Vaccinium sp.) Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, alacsony hegyeken, árok mentén napjainkban is nagy mennyiségben él. Fás szárú, örökzöld vagy lombhullató cserje, amelynek egyes fajtája akár 1,5-2 méteresre is megnő. A természetben közel 300 fajt különböztethetünk meg. Nemesített változatait nagy mennyiségben elsősorban Nyugat-Európában és Amerikában termesztik. Magyarországon a természetben három faj fordul elő. A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.), amely a lombhullató cserjék családjába tartozik és erdei fenyvesekben, bükkösben fordul elő. Kedvelt tápláléka a vadon élő állatoknak, például a medvének vagy a fajdoknak.
Ágnes – görög eredetű női név, a hagnosz (régebbi alakban hagiosz) szóból származik. Jelentése: szűzies, tiszta, szemérmes.
- Szent Ágnes (291 körül – 304 körül) szűz és vértanú, akit a római katolikus egyház és a görög katolikus egyház szentként tisztel. Ágnes tisztelete elterjedt az anglikán egyházban és a keleti ortodox vallásban. Átvette az amerikai evangélikus egyház is. Egyike annak a hét nőnek, akiket kiiktattak a szent szüzek sorából, nem említve őket név szerint a misekánonban. Ő a szüzesség, kertészek, a leányok, jegyespárok, a nemi erőszak áldozatainak és a szüzeknek a védőszentje.
Akácfa - Akác ákácfa, akácia vagy mézgafa (Acacia Willd., növ.), az érzőkefélék (Mimosaceae) génusza; cserje vagy fa, ritkán fű, levele váltakozó, kétszer szárnyalt, sok apró levélkéből összetett.
Fehér akác, Robinie, falsche Akazie (német), Black locust (angol), Robinia (olasz), Belaja akacija (orosz), Robinier, faux acacia (francia ).
Fehér akác, Robinie, falsche Akazie (német), Black locust (angol), Robinia (olasz), Belaja akacija (orosz), Robinier, faux acacia (francia ).
Igen sok országban egyszerűen akácfának nevezik. Ez tévedésre ad okot, mert emiatt egyesek összetévesztik a szubtrópusi, trópusi övezetben tenyésző valódi akácfajokkal (Acacia nemzetség).
Akácos – lásd Akácfa, Akácvirág
Akácvirág - A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. A XVI. században Észak-Amerikából betelepített közismert, tüskés ágú fa. Hazánkban, kisebb nagyobb erdőségeket alkot. Sík vidékek, homokos talajok jellegzetes fás szárú növényévé vált. Népies neve:
akác, csipkefa, ragacsfa, istenpapucsa, koronafa, magyarfa, pampuska
Ákos - Az Ákos török eredetű régi magyar név, eredeti formája Akkush, jelentése fehér sólyom. Agathius vagy magyarul Szent Ákos (Achatius, Acacius) (Kappadókia ?-Bizánc, 303) ókeresztény vértanú
Alkotmány – Az alkotmány (latin eredetű szóval konstitúció) általában egy adott állam alaptörvénye, amely az állam jogrendjének alapvető jogforrása.
A szó tágabb értelmében valamely állam államjogi intézményeinek összességét és az állampolgárokat ezekkel szemben kötelező államrendet és jogrendet értjük. Ebben értelemben tehát, minthogy állam államjogi intézmények s államrend nélkül nem képzelhető minden államnak van alkotmánya.
Állomás – Közhasznú intézmények telepei. Ilyenek a rendőrségi-, tűzoltó, mentő-, meteorológiai megfigyelő-, gazdasági-, állategészségügyi- stb. Állomásnak nevezzük a különböző közlekedési útvonalak fel és leszállásra alkalmas úgynevezett pályaudvarait, kijelölt pontjait.
Almafa – Az alma (Piros Malus L., Malus communis Lam.) 7-10 m magas fa, ritkábban bokor. Dereka kérge eleinte világos pirosbarna és sima; később szürkebarna, vékony táblákkal lehámló kéreghaj fedi. Levele egyszerű nyeles tojásdad kerekded vagy hosszas, fűrészelt, a színe sötétzöld, a visszája halványzöld, kopasz vagy egész molyhos. Virágzata (április) sátorozó, szirma kívülről rózsaszín, a belseje fehér, hímgömbje sárga, álgyümölcse gömbölyded, ritkán hosszas vagy tojásdad (rozmaring alma, lánycsecsű alma), tetején és alján behorpadt s a felső (virágos) behorpadást öt elszáradó levélke koronázza. Az almafa európai, nem beplántált fa, vad alakja erdeinkben, mint vadóka vagy vadalma ma is ismeretes (Malus silvestris Mill.).
Álmos - Az Álmos török eredetű régi magyar név, Árpád fejedelem apjának a neve. Jelentése: megvett, megvásárolt, más feltevések szerint: Az álom szóból való származása vitatott, de a legenda szerint anyja, Emese álmot látott, ezért nevezte fiát Álmosnak.
Alsó – Hely meghatározására szolgáló fogalom. Területi értelemben is használják.
Magyar kártyában az egyik lap elnevezése.
Amancsics (Antal) Kapitány –1857-ben született Arbecben. Stefánia hercegnő hívására jött Dalmáciából a Balatonra, ahol Jánossy Gusztáv kanonok „Dodó” nevű vitorlására szerződtette, majd Hunyady gróf „Rohan” csavargőzösén dolgozott. 1888-ban a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság szolgálatába lépett. Az 1891-ben épült Kelén gőzhajó (nevét később Barossra változtatták) kapitánya lett. 1925-ben, 68 éves korában több évtizedes hajós munkájáért és az új balatoni hajós nemzedék neveléséért magas kormánykitüntetésben részesült. 1932. április 24-én hunyt el.
- 1903. október 25-én született. Géplakatos szakvizsgával került az egyik hajótársasághoz, először gépkezelőnek, majd gépésznek. Korának egyik legképzettebb hajógépésze volt. Az 1940-es években nevezték ki műszaki vezetőnek. A II. világháború után a rendelkezésre álló kezdetleges szerszámokkal szervezte meg a balatoni hajók hullámsírból való kiemelését. 1955-ben, amikor a MAHART-hoz kapcsolták a balatoni hajózást, õ lett a kirendeltség-vezető. 1964-ben üzemigazgatónak nevezték ki, de rövidesen, 1964. január 24-én elhunyt.
Aradi – Aradról származó Arad Erdély déli kapuja. A Maros vizén a legrégibb időktől kezdve tutajon szállították Erdély belsejéből a sót, fát, építőanyagokat. Azon kívül itt volt a hadi- és kereskedelmi utak átkelőhelye és a középkori sóraktár is. Az oklevelek a XI. sz. elején Orod (Urod) néven említik, mint várispánságot és megyeszékhelyet. 1131-ben II. Béla megalapította a szent-Márton egyházat és a társas káptalant. Tatárjáráskor lakosságát kiirtották. A XVI. században török uralom alá került és csak 1685-ben szabadult fel. 1699-1741 között a város és környéke a maros-menti szerb határőrség székhelye volt.
1849. február 8-án Glöser altábornagy osztrák katonákkal és szerb felkelőkkel Új-Arad felöl betört a városba, de kiverték őket. 1849.július 1.-én a vár megadta magát. Parancsnoka Damjanich tábornok lett. 1849. aug. 2-án a kormány Aradra menekült. A Görgeyre bízott város eleste után október 6-án itt végezték ki a vársáncban a magyar sereg tizenhárom tábornokát.
Aradi vértanúk – Az aradi vértanúk, Barabás Miklós, Knézic Károly, Nagysándor József, Damjanich János, Aulich Lajos, Lahner György, Poeltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor):
- 1. Lázár Vilmos, főtiszt (ezredes),
- 2. Gróf Dessewffy Arisztid, tábornok,
- 3. Kiss Ernő, tábornok,
- 4. Schweidel József, tábornok,
12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek.
Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
· 5. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok,
· 6. Török Ignác, tábornok,
· 7. Lahner György, tábornok,
· 8. Knezić Károly, tábornok,
· 9. Nagysándor József, tábornok,
· 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok,
· 11. Aulich Lajos, tábornok,
· 12. Damjanich János, tábornok,
· 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok,
Vécsey Károly büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, mert őt akasztották fel utolsónak. A vértanú tábornokok sorban elbúcsúztak egymástól, Vécseynek már nem volt kitől búcsút vennie, ezért Damjanich holttestéhez lépett és megcsókolta Damjanich kezét.
A kivégzést követően elrettentésül az elítéltek holttetemét közszemlére tették ki. Október 6-án este az agyonlőtt tábornokokat a sáncárokban, a felakasztott vértanúkat pedig a vesztőhelyen temették el. Mivel a kivégzettek ruhái a hóhért illették, ezért a felakasztottak testét levetkőztetve a bitófa tövébe helyezték, majd melléjük döntötték a bitófák oszlopait.
Arany János - Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Apja kevés földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd ezt követően Debrecenben. Ezután Kisújszálláson egy évig segédtanító volt. Tanulmányait 1835 tavaszán fejezte be Debrecenben, de érettségivel nem rendelkezett, viszont rengeteget olvasott (leginkább római alkotóktól). 1836 februárjában színésznek állt. Ezalatt anyja meghalt, apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. 1836 ősze és 1839 januárja közt korrektor (rektorhelyettes) Szalontán (magyar és latin grammatika), 1839 elején lemondott róla. 1840 tavaszán másodjegyző lett. Ez biztosította a családalapítás lehetőségét, 1840-ben meg is házasodott. Feleségét az irodalomtörténeti könyvek Ercsey Julianna néven jegyzik (törvénytelen gyermek és egy évvel idősebb Aranynál). Két gyermekük született: 1841-ben Juliska, 1844-ben László. 1844-től (Szilágyi István rektor unszolására) fordítgatott görög és angol (Shakespeare) drámákat. 1845 júliusa végén hozzá fogott Az elveszett alkotmány című vígeposz megírásához. Ezzel megnyerte a Kisfaludy Társaság 25 aranyos pályadíját. Igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát az 1846 nyarán írt Toldi hozta meg számára. 1847-ben ismét megnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. Ebben az időben sok epikus művet írt: Rózsa és Ibolya, Szent László füve, Murány ostroma, valamint ekkor írta a Toldi estéje nagy részét is. Az 1848-as forradalom külső szemlélője volt egy ideig. Rövid ideig nemzetőr volt, majd BM-i fogalmazó lett Debrecenben és Pesten. Az orosz beözönlés után bujdosnia kellett. Elveszítette állását, Világos pedig még az anyagi összeomlást is jelentette. Fél évig Geszten, a Tisza családnál nevelősködött. 1851 őszén tanár lett a nagykőrösi főgimnáziumban. Egyre többet szenvedett a testi, ill. lelki problémái miatt. 1860-ban Pestre költözött, ahol a Kisfaludy Társaság igazgatója lett. Bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe (Csaba-trilógia első része: Buda halála). 1865-ben az MTA titkára lesz, 1870-ben főtitkára. 1863-ban meghalt Juliska, emiatt sokáig elhallgatott benne a költő. 1876-ban lemondott a főtitkárságról, az 1877-es boldog nyarat a Margit-szigeten töltötte. Ekkor írta titokban, nem a nyilvánosság elé szánta az Őszikék (kapcsos könyv) verseit. 1879-ben befejezte a Toldi szerelmét. 1882. október 22-én halt meg.
Árpád - Árpád nagyfejedelem (845k. –907. július eleje) A krónikáink szerint a hun Aetilea/Attila/Atilla/Etele szépunokája; Ernák/Imik ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és Emese unokája, Álmos vezér gyermeke. A honfoglalás idején – melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek – a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt. Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon.
Árvácska - (császárszakáll, császárvirág, Szt. Háromság-virágja v. violája, háromszínű ibolya, isten szakálla), a kedvelt kerti háromszínű ibolvafaj, a franciák pensée-je, a németek Stiefmütterchen-je. Eredetileg a mezeinken is vadon termő Viola trikolor L. kerti, nagyvirágú fajtájának tartották, de azután kiderült, hogy az árvácska több hasonló faj (V. lutea Huds., V. Altaica Pall., V. tricolor L. var. hortensis DC.) kerti változéka vagy fajvegyüléke. A szebb alakokat a kertészek eleinte dugványokról szaporították, lassan-lassan sikerült magvat is érleltetniük, így azután a kertekben pompázik.
- Az Árvácska Móricz Zsigmond regénye. Gyermek hősnője lelenc, akinek tisztességes neve nincs.
Asztalos – Az asztalosok azok a személyek, akik fából mindenféle szép és hasznos bútort készítenek. Azonban, mint minden mesteremberből, belőlük is számos van: épület és bútor asztalos.
Átrium - Az átrium (latimul atrium) az építészetben belső, zárt négyszögű udvart jelent, ahonnan a lakószobák ajtai nyíltak.
Attila – (elnézést a bő lére eresztés miatt a kisfiam neve. Szerk.) A nagy uralkodó neve Atilla, Attila, Atli, Etzel és Etele alakban is fennmaradt a forrásokban. Az Attila név jelenthet „kis apát”, „atyácskát” gótul (atta: „apa” és -la kicsinyítőképző), mivel sok gót szolgált Attila alatt. Lehet ótörök eredete is. Más nézetek szerint a hun király neve nem lehetett török eredetű, mert a török nyelvekre jellemző a kettős mássalhangzók hiánya. Egy másik fontos elmélet pedig az Attila név török eredetét próbálja bizonyítani, ugyanis elképzelhető, hogy az „atta” (atya) és az „il” (föld) szóból származik – neve így „föld atyát” jelent (de magyarul értelmezve (él - az első élő az Isten), az Atya földi helytartója, tehát Isten Ostora). Egyszóval sok az ellentmondás a hun danhu nevével kapcsolatban.
A 418-as béketárgyalásokat követően a tizenkét éves Attilát gyermekfogolyként Honorius császár római udvarába küldték. Cserébe a hunok megkapták Flavius Aetiust a rómaiak által megrendezett fogolycsere keretében.
Attilát valószínűleg a birodalom udvaraiban, saját szokásaik és hagyományaik alapján és saját fényűző életstílusukban nevelték, abban a reményben, hogy ezeket a dolgokat visszaviszi majd saját nemzetéhez, így növelve Róma befolyását. A hunok talán azt remélték, hogy Attila segítségével javíthatják kémkedési lehetőségeiket.
Az ifjú Attila római tartózkodása alatt megpróbált elszökni, de a kísérlet nem sikerült. A birodalom intenzív tanulmányozására fordította figyelmét, miközben látszólag feladta küzdelmét helyzete ellen. A rómaiak bel- és külpolitikai elveit tanulmányozta. Gyakran titokban megfigyelte őket diplomáciai tanácskozásokon külföldi miniszterekkel. Tanult a vezetésről, protokollról és más lényeges, későbbi uralkodóknak és diplomatáknak fontos dolgokról. Csak felnőttkorában tudott visszatérni népéhez.
A hunok Rua (Ruga, Rhuas) hadúr vezetésével 432-re egyesültek. 434-ben Rua meghalt, és unokaöccseire, Mundzuk testvére fiaira, Attilára és Budára (Bleda, Buda *390 körül – †445) hagyta a hun törzsek irányítását.
A történészek vitáznak azon, hogy vajon megölte-e a bátyját egy vadászaton, vagy az más okból halt meg, de Attila vitathatatlan ura lett a hunoknak, akik ismét a Keletrómai Birodalom felé fordultak.
Mind a Kelet-, mind a Nyugatrómai Birodalom rettegett ellenfele volt. A Balkáni térséget kétszer is megszállta, s a második elfoglalásnál magát Konstatinápolyt is körülzárta. Nyugaton egészen Orleans-ig menetelt. A fővárosából, Ravennából űzte el nyugatrómai III. Valentinianus császárt 452-ben. Bár a birodalma vele elenyészett és maga után szinte semmit nem hagyott, Európa történelmének legendás alakjává vált.
Leginkább Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett, míg egyes történetírók nagy és nemes uralkodóként említik.
A hagyomány szerint csoda történt: I Leo pápa szavai és az égi jel mentette meg az Örök Várost. Igazából Róma elképesztően nagy hadisarcot fizetett, ezért Attila megkegyelmezett a városnak. Attila így akarta megmutatni, hogy tiszteletben tartja a nagy birodalom becsületét.
Egy év múlva, 453-ban Attila meghalt. Nászéjszakáján orrvérzése lett és belefulladt kábulatában. Más feltételezések szerint a rengeteg alkoholtól és ún. nyelőcső visszérbetegségtől kapott belső vérzést. Egy harmadik teória pedig úgy szól, hogy felesége, Ildikó ölte meg. A monda szerint ott, ahol a Tisza kétfelé ágazott, elzárták az egyik ágát úgy, hogy a víz mind a másik ágába folyt. Itt három - arany, ezüst és vas - koporsóba temették el, mondván:
„Urunknak ekképpen legyen nyugovása: víz alá, föld alá készüljön lakása, fényes napsugárba, sápadt holdsugárba, harmadiknak pedig sötét éjszakába. Melléje tétessék harci paripája, fegyvere, sok kincse, szép arany marhája, kísérje is el őt minden hív szolgája, legyen véle ott is szépséges mátkája.”
folytatás következik....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése